A hazai hídépítés meghatározó vállalata immár egy évtizede támogatja a Kárpát-medence magyar közösségeiben Nepomuki Szent János szobrainak restaurálását, most is átlépték az államhatárt Biharban.
Az A-Híd Zrt. számára fontos, hogy a magyarság kulturális értékeit megőrizze, ahogy azt a cég már korábban is többszörösen bizonyította. Most a 2013-ban megkezdett hagyományukat folytatva egy újabb (immár sorban a tizedik) Nepomuki Szent János-szobornak adták vissza régi fényét: ezúttal a Biharban, a román határ túloldalán található partiumi Szentjobb 18. századból származó barokk szentszobrát restauráltatták. Ezzel 2013-ban, a Hídépítők Egyesülete szervezésében megtartott Hidak és Hídépítők Napján tett vállalását teljesítette idén is az A-Híd.
Nepomuki Szent János Közép-Európa szimbolikus alakja
A 31. Festum Varadinum rendezvénysorozat részeként, szentmisével és püspöki áldással megvalósult szoboravatási szertartáson egy olyan szentet méltattak Nepomuki Szent János személyében, akit a gyónási titok mártírjaként, valamint a hidak, a folyók, a hajósok és a hidászok védőszentjeként is tisztelnek Közép-Kelet-Európában. Ahogyan az ünnepélyes esemény alkalmából május 19-én Szentjobbon tartott beszédjében Sal László, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója is elmondta, a szent 2013 óta – az első Hidak és Hídépítők Napja rendezvény óta – a magyar hidász szakma választott védőszentje is.
Jubileumi alkalom
Visszaemlékezett: az egri érseki szeminárium akkor egy Nepomuki Szent János szobrot adományozott az A-Híd Zrt.-nek és a Hídépítő Egyesületnek, melyet a cég restauráltatott, és felszentelve azóta is a cégközpont udvarán áll Budapesten. „Ekkor eldöntöttük, hogy egy olyan programot indítunk, ami egyszerre tiszteleg a történelem és a hidász szakma előtt, miközben értéket ment az utókor és a helyi közösségek számára is.
Ez a tizedik Nepomuki Szent János-szobor, ami felajánlásunknak köszönhetően a történelmi Magyarország területén megújult: a budapesti székházunk udvarán álló szobor után Óbuda, Soroksár, Gödöllő, Csömör, a felvidéki Tornalja, Kisbér, Budafok-Tétény és Nágocs után erre a jubileumi alkalomra aligha választhattunk volna jobb és alkalmasabb helyszín Szentjobbnál.
Egy ezeréves településnél, amelynek nevét a legenda szerint maga Szent László király adta, és ahol közel négy évszázadon keresztül őrizték államalapító szent királyunk kézereklyéjét” – foglalta össze tíz év értékmentő és értékmegőrző tevékenységét a cégvezető, utalva a település történelmére és nevének Szent István királyhoz köthető eredetére is.
A Híd-csoport sokat tett hozzá Magyarország épített örökségéhez
Mint ahogy a szobor avatása kapcsán az erdon.ro is írja, Szentjobb település míves barokk Nepomuki Szent János szobrát a fővárosi központú cég kezdeményezésével és támogatásával Varga Zoltán Zsolt szobrászművész, kőrestaurátor állította helyre.
Sal László hangsúlyozta, hogy az A-Híd és a Híd-csoport (melynek másik kiemelkedő tagja még a Hídépítő Zrt. – a szerk.) mindig tisztelte a magyar történelmi örökséget és így büszkék arra is, hogy mennyi nagy presztízsű munka fűződik a nevükhöz. „Magyarországon szinte nincs olyan Duna-híd, amely ne viselné a kezünk nyomát” – fejtette ki és felsorolta többek között a Megyeri hidat, az új komáromi Duna-hidat (melyeket konzorciumban épített generálkivitelezőként a Híd-csoport cége), a jelenleg is épülő Paks-Kalocsa Duna-híd hídszerkezetét is (ahol a Hídépítő alvállalkozóként dolgozik a Duna Aszfalt Zrt. megbízásából) és emlékeztetett fővárosi Szabadság híd és Margit híd rekonstrukcióira is (melyekben szintén generálkivitelezőként vettek részt).
A híd a kapcsolat szimbóluma
Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese kifejtette: Magyarország kormánya elkötelezett a keresztény gyökerek ápolása terén, az elmúlt 13 év nemzet- és ahhoz kapcsolódó fejlesztéspolitikai intézkedései magukért beszélnek. Az összekötő erejű híd, mint gondolat jelentőségére utalva elmondta: „Külön öröm számomra, hogy ma egy ilyen helyen és egy ennyi szimbolikát hordozó szobor mellett találkozhatok Böcskei László püspök úrral, aki az egyik legfőbb szövetségesünk abban, hogy az erdélyi és partiumi magyarság számára a vallási, kulturális és oktatási intézmények a lehető legteljesebben szolgálják az itt élő magyarokat.”
Arra is felhívta a figyelmet: az elmúlt években Szentjobbon egy hatvan férőhelyes, háromcsoportos katolikus óvodát építettek, valamint egy 52 férőhelyes kétcsoportos katolikus óvoda is létesült Kárásztelken. Mindkét létesítményt megközelítőleg 130 millió forinttal támogatta a magyar kormány a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programjának keretében, számos más támogatással együtt.
A helytállás példájaként is hivatkozott a szentre a püspök
A misét celebráló Böcskei László püspök a szentszobor megáldása kapcsán kifejtette: az év második felében az apátságnak és a körülötte levő területnek a megújulása is elkezdődhet, ami azért jó, mert „nekünk feladatunk, hogy az elődeink által ránk hagyott örökséget ne csak megbecsüljük, hanem gyarapítsuk is a magunk módján és eszközeivel”. Szintén utalva arra, hogy Nepomuki Szent János a hidak védőszentje is, ezután szintén a hídépítés felvállalását emelte ki, hangsúlyozva, hogy a legfőbb hídépítő maga az Isten. „Nekünk is az a küldetésünk, hogy hídépítők legyünk, Nepomuki Szent János pedig példát és utat mutat nekünk, hogy helytállásban hogyan merjünk áldozatot vállalni” – mondta el.
Szentjobb infrastruktúrája is fejlődik
Zatykó Jácint polgármester szintén a hídépítés gondolatát emelte ki és kifejtette: sikerült hidat képezni nemzettársak, intézmények és közösségek között, ami további erőt ad, hogy helyben, Szent János lelkiségét követve a közösségért dolgozzanak. „Akár Nepomuki Szent János közbenjárásának is tekinthetjük, hogy a Szentjobb történetében az egyik legnagyobb és leginkább várt beruházás munkálata az átadóval egyidőben is zajlik, hiszen településünkön több évtized után sikerül az úthálózatunkat felújítanunk, az összes utcát leaszfaltoznunk. Tudvalevő, hogy a munkálat sikeres kivitelezéséért nem máshoz, mint Nepomuki Szent Jánoshoz is fogunk fohászkodni” – mondta el.
Az eseményen Meleg Vilmos, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke is üdvözölte az ünneplőket. Varga Zoltán Zsolt restaurátor saját versével köszöntötte a jelenlévőket, illetve a Vadvirág Népdalkör tagjai és a szentjobbi iskolások is felléptek a szoboravatás alkalmából.