A Hídépítők Egyesülete – hagyományteremtési szándékkal – a 2011-es évben Életműdíjat alapított. A tavaly karácsonyi Garázsbuli egyik kiemelkedő eseménye volt, amikor az elsőként kitüntetett Encsy Balázs átnyújtotta a díjat a 2012. évi jutalmazott Kiss Dezsőnek.
A fiatalabb kolléganők/kollégák kedvéért, akik nem ismerik őt: a Hídépítő élete különböző (többnyire a vállalat működését és irányvonalát markánsan meghatározó igazgatók és műszaki igazgatók személyisége által fémjelzett) korszakokra osztható; ezek egyikének volt Ő meghatározó személyisége. Bár nem töltött be első vonalbeli vezetői posztot, mindig ott volt a fontos történések kiindulásánál.
Az ünnepség kedves epizódja volt, hogy Dezső egyáltalán nem tudott a készülő meglepetésről, és őszintén megilletődött, amikor szólították a díj átvételére (egy rendkívüli vállalkozási értekezlet ürügyével csaltuk be a központba).
Encsy Balázs spontán meleg szavakkal méltatta Kiss Dezső szakmai pályafutását. Nem volt nehéz dolga, hiszen a kettőjük pályája számtalan ponton összefonódott azon túl, hogy egyébként párhuzamosan dolgoztak egymás mellett.
A Hídépítőnél töltött hosszú évek alatt többször volt alkalmam dolgozni Dezsővel (aki számtalan probléma megoldásban türelemmel nyújtott nekem felbecsülhetetlen segítséget), így engem kértek fel egy – a szakmai életútját felvázoló – cikk megírására. Kezdjük először a száraz tényekkel:
- Összefoglaló szakmai életút
Születési idő, helye: 1945.01.14., Budapest
Belépés Hídépítő Vállalat: 1968.08.12.
Kilépés:Hídépítő Zrt 2010.06.30.
Végzettség: BME Mérnöki Kar Vízépítőmérnöki szak. 1968. okl.mérnök
Egy hosszú szakmai út főbb állomásai:
1972-75: MILL-FAV meghosszabbítása
1972-74: Árpád úti felüljáró építése
1975-78: Felszabadulás tér aluljárók építése
Könyves K. krt. alj,fj, metróállomás építése
Határ úti metró alagútszakasz építése
Határ úti felüljáró építése
1980-84: Árpád híd szélesítés
É-D-i metró III/A szakasz építése
Váci úti felüljáró építése
1987; 1995: MILL-FAV rekonstrukció
1984-90: É-D-i metró III/B/1 szakasz építése
1992:. Lágymányosi Duna híd és kapcs. beruházások kivitelezése
1994-96: Csepel szigeti ivóvízkezelőmű építése
1997-99: Dél-Pesti szennyvíztisztító telep bővítése
2000: Dél-Pesti szennyvíztisztító telep-Iszapvonal bővítése
2002: Észak-Pesti szennyvíztisztító Telepen átalakítás
2003-2004: Bp.XIII., Rokolya u.csatornaépítés
2003-2005: MÁV gázolaj-feladó, lefejtő és tároló berendezések korszerűsítése II.ütem
2004 MÁV gázolaj feladó-lefejtő és tároló berendezések kapcsolódó informatikai rendszerének kiépítése 46 helyszínen
2004-2007: Kelet-nyugati (M2) metróvonal rekonstrukciója
2004-2006: Bp.4.sz. metróvonal I.ütem, Baross téri felszínrendezési munkák és a 2.sz. metróvonal 2.kijáratának mély- és szerkezetépítési munkái
2005-2006: Vegyiművek Rt. Illatos úti telephely szennyezett felszín alatti vizének kitermelése talaj- és rétegvíz kutakkal
2006-2008: Budapesti 4.sz. metróvonal I.szakasz –Fővám téri állomás szerkezetének tervezése és kivitelezése
2007: MÁV gázolaj-feladó, lefejtő és tároló berendezések korszerűsítése III.ütem
2007-2010: Budapesti 4.sz. metróvonal I.szakasz 03.szerződés – Kelenföldi pu. állomás szerkezetének tervezése és kivitelezése
Munkakör/munkahely:
1968-69: beo.mérnök Hídépítő Vállalat
1970-71 építésvezető
1972-75: technológus
1976-79: csoportvezető
1979-82: osztályvezető
1983-93 főépítésvezető Hídépítő Rt. (93-tól)
1994-2005: vállalkozási főmérnök
2006-2009 vállalkozási főmérnök Hídépítő ZRt.
2009-2010.06.30-ig tanácsadó mérnök
- Szemelvények
Szerettem volna a fentieknél valamivel személyesebb élményeket is közvetíteni, ezért felkerestem Kiss Dezsőt a lakásán. Ideális körülmények egy interjúra. A szép és tágas lakásban szembetűnő pedáns rend és tisztaság uralkodik, gondosan ápolt szobanövények, a háttérben komolyzene szólt, gőzölgő kávé. A tőle megszokott kedves közvetlenséggel fogadott.
Szakmai életrajzának áttekintése után, megerősíti: „valóban minden budapesti és Budapest környéki jelentősebb építőipari beruházásban benne voltam, többnyire olyan beruházásokkal foglalkoztam, amelyek eltértek a Hídépítő hagyományosan vett tevékenységi körétől:
- részt vettem a MILL-FAV Széchenyi fürdőtől a Mexikói útig történő meghosszabbításában. Ezt követték a MILL-FAV jelentősebb felújítási munkái: az Andrássy út alatti födém megerősítése, a vízbefolyások megszüntetése miatt szükséges szigetelési munkálatok, az állomások építészeti munkái.
- a budapesti metróépítés kéreg alatti munkáiban a kezdetektől benne volt a Hídépítő: A Könyves Kálmán körúti állomás és felüljáró, illetve a Határ úti vonalszakasz, az É-D-i Metró III/A és B szakasz. Lakatos Ervin akkori igazgató ötlete volt a paksi atomerőműben orosz terveken alapuló pakettek (azaz a betonacélokat magukban foglaló, bent maradó, előregyártott vasbeton kéregzsalu elemek) alkalmazása a Metró építésben. Ezeket kezdetben Pakson gyártotta a 22. sz. ÁÉV, majd átvettük a technológiát és a budapesti Meder utcai betonkeverő telepünkön gyártottuk őket, hogy a Dunán uszályokkal történő körülményes szállítást elkerüljük. Ugyancsak a Metróépítésben jelentős ötlet volt az Uvaterv és a Hídépítő által kifejlesztett ún. UH tartók alkalmazása: mivel a csúsztató feszültségeket felvette az együttdolgoztató lemez fűrészfogas kiképzésű belső betonmagja, alacsonyabb tartóval lehetett elérni a födém megkívánt szilárdságát. Az É-D-i Metró III/B szakasz építésének érdekessége volt, hogy a Hídépítő történetében először került sor Fővállalkozásra. A Metróber vezetésével létrehoztuk a Metróinvest Fővállalkozási Társaságot, s élesben tanultuk meg a fővállalkozás technikáját. Ennek a későbbiekben vettük hasznát.
- ugyancsak kitérőt jelentett a víztisztítás a Hídépítő és az én életemben is: Iindulni akartunk a pályázaton meghirdetett Csepel-szigeti ivóvízkezelőmű építésére. Ehhez összeálltunk (az azóta a francia Degrémont cégbe beolvadt) a német Philipp Müller GmbH-val. Ekkor sajátítottuk el a víztisztítási technológiát. Innen egyenes út vezetett a Dél-Pesti szennyvíz-tisztítótelep építéséhez, majd a Degrémont-OTV-Hídépítő-Alterra négyes konzorciumban a Budapesti Központi Szennyvíz-tisztítótelep kivitelezéséhez. Napjainkban is a Hídépítő és az A-HÍD Építő termelésének jelentős részét képezi ez a tevékenységünk.
(a Csepel-szigeti ivóvízkezelőműre beadott pályázatnál követelmény volt a kettős csomagolás. A pályázatunk olyan terjedelmű volt, hogy ennek formailag csak úgy tudtunk megfelelni, hogy a dokumentumokat egy kulcsra lezárt alumínium öltöző szekrényben nyújtottuk be, a kulcsot pedig lepecsételt borítékban adtuk át)
- a másik, kezdetben idegen terület a MÁV megrendelésében készülő lefejtő- és töltő állomások rekonstrukciójának 3 üteme, az úgy nevezett MÁV-Rekó I., II. és III., melynek során sok helyszínen meg kellett oldani a gázolajtartályok „duplafalusítását” a hozzátartozó informatikai felügyeleti rendszerrel együtt. Éles versenyhelyzetben kellett bebizonyítanunk, hogy a komplex feladat megoldására a Hídépítő volt a legrátermettebb pályázó.
- másik „kaland” volt, az ezúttal sikertelen pályázatunk a rákospalotai égetőműben a füstgázmosó kivitelezésére.
- a Hídépítő hagyományos működési területén kívül eső erőművi technológiában kíséreltünk meg betörni a svájci székhelyű ABB részvétével.
- A 4-es METRO több évtizedes előkészítő munkáiban én őriztem a lángot a Hídépítőnél és dolgoztam, kapcsolatokat kerestem, építettem, amely munka végül is beérett: Egy kis hídépítős metrotörténet:
A 4 sz. Metróért történt lobbizás során megjelentek francia cégek is. 1990-ben a Campenon-Bernard, valamint a Matra Transport cégek felkérésére vállaltuk, hogy közösen kidolgozunk egy ajánlatot. Tudtuk, hogy a munkánk felesleges, mivel az ajánlat gumikerekes szerelvényekre vonatkozott, más sínrendszerrel, felsővezetékkel, stb. Közreműködtünk, mert az együttműködés érdekes volt, sokat tanultunk, s ennek a későbbiekben hasznát vettük. Azután 1992-ben már komoly ajánlat következett: létre hoztuk a Magyar Metró Társaságot, melyben 8 magyar nagyvállalat közös ajánlatot dolgozott ki a 4. sz Metró szó szerinti megvalósítására. Azért szó szerinti, mert az alagútfuráson, állomás építésen, vágányépítésen, a komplett technológián, a járművek szállításán túl, a megvalósítás teljes banki hátterű finanszírozására is kiterjedt. Nem vallottunk szégyent, hiszen ellenfeleink közül a francia Campenon-Bernard hamar kiesett, a német Siemens-el végig versenyben voltunk. Mintegy másfél éves egyeztetés, alkudozás után a Kiíró visszavonta a tendert.
- viszont sikeres volt a részvételünk az Illatos úti szennyezett talajvíz tisztításának kiépítésében és a megkövetelt határértékek eléréséig való üzemeltetesében.
Néhány szó a munkákon kívüli tevékenységemről:
- a gazdasági életben 1989-ben történő nyitás egyik jele volt az állami tulajdonú vállalatok élére az úgynevezett Vállalati Tanácsok megalakítása. A Hídépítőnél ez a 31 fős testület választotta meg az igazgatót, és elvileg gyakorolt felette ellenőrzési jogokat. Kis színes: a később megválasztott igazgatóval együtt mentünk a Láng Gépgyár dísztermében tartott választásra a már-már emblematikus sötét-kék Dáciájában. Mivel nem volt szokása bezárni az autóját, a gyűlés után a benne hagyott táskáinknak csak a hűlt helyét találtuk. Nagy jelenet volt, hogy az egyik legtekintélyesebb magyar építőipari cég frissen megválasztott igazgatójával együtt nyitogattuk a Rozsnyai utcai kukákat abban a reményben, hogy a tettesek eldobták őket.
- a Vállalati Tanács első vezetője a méltán nagy tekintélynek örvendő Petik Ernő főmérnök lett, én a helyettese voltam. A nyugdíjba vonulását követeően neveztek ki a Vállalati Tanács élére. Ebben a minőségben vettem részt a Hídépítő Vállalat Részvénytársasággá való átalakításában, illetve a francia GTMI cégnek való eladásában.
- a francia tulajdonú Hídépítő Rt-ben a Felügyelő Bizottság tagja voltam egy ideig, majd Elnökévé neveztek ki. A Budapestre delegált francia vezetőkkel korrekt és szívélyes kapcsolatot sikerült kialakítanom és fenntartanom.
- a Magyar Alagútépítő Egyesületben 1972. óta képviseltem a Hídépítőt. Bár sosem voltam elnökségi tag, a mai napig az egyesületi élet aktív szereplője vagyok. A magyar egyesület sikeres működésére jellemző, hogy a hazai földrajzi viszonyok miatt csekély számú alagút ellenére 2009-ban Budapesten tartották több mint 1.000 fő részvételével az I.T.A. (International Tunnelling Association) közgyűlését!”
- A nyugdíjas évek
A 2010.06.30-i tényleges nyugdíjba vonulását követő hétköznapi életéről faggatom Kiss Dezsőt:
- a Magyar Alagútépítő Egyesületben továbbra is tevékenyen közreműködtem. Immár 10 éve, hogy 2 évente tartanak Magyarországon konferenciát különböző helyszíneken: Pécsen, Egerben, Budapesten … Ezeket mindig én szerveztem és szervezem, a kapott elismerések szerint sikeresen.
- Nagyon büszke vagyok az Egyesület legutóbbi elismerésére amit 2012 év végén kaptam: az „Emlékérem az alagútépítésért” plakettre. Az alapító okirat szerint ez az Érdemérem komoly elismerés és megemlékezés az alagútépítési szakma bármely területén tevékenykedők kiemelkedő munkásságára. Azon személyeknek adja az Egyesület, akik az alagútépítés során maradandót alkottak, példamutató tevékenységet folytattak.
- a Hídépítővel mostanában csak személyes kapcsolatom van: a hosszú évek alatt szerzett barátok hívnak és keresnek fel. Az ismerősök részéről sok szakmai megbízást is kapok, és ezeknek lelkiismertességgel igyekszem eleget is tenni.
Elérzékenyült büszkeséggel mesél a 11 éves fiúunokájáról:
- a másik nagyapával együtt megosztjuk a tennivalókat. A kellemes időtöltéseim egyike a Marci unokám kosárlabda mérkőzéseit végigszurkolni.
Kedves Dezső!
A volt kollégáid nevében – a családod körében jó egészségben eltöltött – sok örömteli nyugdíjas évet kívánok neked.
Hodula Nándor