2022. Nágocs

 

A hídépítés mellett felújított szobrok is őrzik az A-Híd tevékenységét

Szent Jánost ábrázoló szobrot avattak a cég vállalásának köszönhetően.

Folytatja értékmentő, értékőrző tevékenységét az A-Híd Zrt. A saját maga által teremtett hagyományhoz híven újabb, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobrot újíttatott fel a vállalat május közepén – ezúttal a Somogy megyei Nágocson. A szobor teljes körű restaurálását – a Hidak és Hídépítők Napja alkalmából a Hídépítők Egyesülete szervezésében – az A-Híd Zrt. finanszírozta.

Elsőként 2013-ban az Egri Hittudományi Főiskolától ajándékba kapott szobrot újította fel a hazai hídépítés meghatározó vállalata, melyet saját székházának udvarán helyezett el. Ezt követően tettek egy vállalást, miszerint minden évben saját költségen felújítanak egy szentet ábrázoló szobrot a történelmi Magyarországon: Óbuda, Soroksár, Gödöllő, Csömör, valamint a felvidéki Tornalja után Kisbéren egy 230 éves Nepomuki-szobrot restauráltattak. Tavaly a budafoki Hosszúhegy teret díszítő szent-szobrot választotta az A-Híd.

Cél az értéket hordozó közösségekhez való eljutás

Az idei szoboravató ünnepségen Simor Ákos polgármester elmondta, Nágocson számos műemlék és sajátos kultúrtörténeti emlék található, ezek közé tartozik a Nepomuki Szent János szobor is. „Az itt uralkodó Zichy család választotta védőszentjéül és Zichy József állította a szobrot 1787-ben a Zichy-kastély bejáratához, közel a Nágocs patakhoz.”

Elhangzott továbbá, Nepomuki Szent Jánost a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentjeként tartják számon, továbbá a gyónási titok mártírjaként. A polgármester ezután köszönetet mondott az A-Híd Zrt.-nek.

 

Majd Sal László, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója szólalt meg: „Hidakat építünk, a jövőt építjük – ez a szlogenünk, de nem mindig előre nézünk, hanem körbe és hátra is. Valamint nem csak az üzleti tevékenységünk van fókuszban, hanem közösségben gondolkodunk.”

A vezérigazgató felidézte a 2013-ban tett fogadalmukat, miszerint minden évben felújítanak egy, a szentet ábrázoló szobrot. Az elmúlt kilenc évben teljesítették ezt a vállalást és folytatják is, hiszen több száz hasonló szobor van az országban. „Azokhoz a közösségekhez akarunk eljutni, ahol érték van, a Hídépítő is egy közösség, nem csak egy üzleti vállalkozás” – tette hozzá.

 

Sal László megemlítette a környéken vállalt munkákat is; a Tabon épült uszodát, a Kőröshegyi völgyhidat, valamint a Lengyeltótiban, Marcaliban és Nagyatádon létesített uszodákat.

„Feladatunk, hogy amit kapunk az üzletben vagy a munkánkban, azt valahogyan a társadalomnak adjuk vissza. A kultúrát, a sportot, az állami gondozott gyermekeket támogatva próbálnak a cégünk magyar tulajdonosai, illetve menedzsmentje és dolgozói visszaadni valamit a közösségnek azokból a megbízásokból, amikből egyébként a közös jövőnket építjük.”

A Varga Zoltán Zsolt restaurátor munkájával felújított szobrot Miklós atya áldotta meg az ünnepség végén